A szelep fontos szerepet játszik a közeg levágásában és fojtásában a csővezetékben, amelyben található. Rendkívül fontos elzárószelepként az elzárószelepet úgy zárják le, hogy a tengelyirányban mozgó szelepszárra nyomatékot fejtenek ki. A szeleptárcsa nyomást fejt ki, hogy a szeleptárcsa tömítőfelülete és a szelepülék tömítőfelülete szorosan illeszkedjen, megakadályozva a közeg szivárgását a tömítőfelületek közötti rés mentén.
Az elzárószelep tömítőpárja a szeleptárcsa tömítőfelületéből és a szelepülék tömítőfelületéből áll. A szelepszár meghajtja a szeleptárcsát, hogy függőlegesen mozogjon a szelepülék középvonala mentén. Az elzárószelep nyitási és zárási folyamata során a nyitási magasság kicsi, az áramlási sebesség könnyen állítható, könnyen gyártható és karbantartható, és széles körű nyomással alkalmazható.
Az ipari termelésben egy másik gyakran használt elzáró szelephez képest az elzárószelep szerkezetileg egyszerűbb, könnyebben gyártható és karbantartható. Élettartam szempontjából az elzárószelep tömítőfelülete nem könnyen kopik és karcolódik. A szelep nyitási és zárási folyamata során nincs relatív csúszás a szeleptárcsa és az ülés tömítőfelülete között, így a tömítőfelületen kicsi a kopás, karcolás, így a tömítés javul. Az elzárószelep élettartama abból adódik, hogy a szeleptárcsa lökete a teljesen zárt folyamat során kicsi, magassága kisebb, mint a tolózáré. Az elzárószelep hátránya, hogy nagy a nyitási és zárási nyomaték, és nehéz gyorsan nyitni és zárni. Mivel a szeleptestben az áramlási út viszonylag kanyargós, és a folyadék áramlási ellenállása nagy, a folyadék teljesítménye elvész a csővezetékben.